A korrupciót, a jogállamiság gyengülését bírálja Karel Schwarzenberg külügyminiszter.

A Magyar Telekom egyezség keretében közel 22 milliárd forintot fizet az Egyesült Államok hatóságainak. Ezzel tudhatja végleg maga mögött a 2005-ös furcsa balkáni szerződések ügyét. Három egykori telekomos vezető azonban nem lélegezhet fel, őket még akár tetemes pénzbüntetésre is ítélhetik.

A horvát hatóságok Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatóra lőnek, miközben a Mol itthon, illetve Zágrábban dolgozó munkatársai szerint ésszerűtlen és életszerűtlen a korrupciós vád.

Újabb fontos állomáshoz ért a Magyar Telekom kétes balkáni szerződéseinek ügye. A távközlési cég az egyik felette illetékes amerikai hatósággal megegyezés közelébe jutott. Fellélegezni azonban korai lenne, még mindig lehetnek céges és személyi következményei is az ügynek.

Pörögnek az események a Mol körül. A Figyelő eddig nem ismert részleteket tudott meg az INA-ügyről és a Szurgutnyeftyegaz-féle pakett visszavételéről.

Nagyítóval kell keresni a Gripen ellentételezési szerződés kis- és középvállalatokra gyakorolt pozitív hatásait.

A Mol ismét politikai-gazdasági játszmákba kényszerült Horvátországban, megint azért, mert a Zágrábban a családi ezüst részének tekintett INA olajtársaságban többségire próbálta növelni a részesedését.

Történt-e szabálysértés azt követően, hogy a Mol vételi ajánlatot tett az INA közkézen lévő részvényeire? A horvát versenyhivatal már vizsgálja ezt, a pénzügyi felügyelet azonban nem.

A belpolitikától soha nem lehet függetlenedni egy olyan cégben, mint az INA – véli Áldott Zoltán, a horvát olajtársaság igazgatóságának elnöke.

Horvátországban parlamenti bizottság vizsgálta, milyen körülmények között adták el az INA olajtársaságot a Molnak. A magyar cég, amely más ügyben is magyarázkodásra kényszerült, minden horvát politikai váltás után gondba kerül.